A hódmezővásárhelyi árvízvédelmi fal — a városban mindenki csak „Kőfal”-ként emlegeti — az alföldi városok között egyedülálló látványosság. 1958 óta műemléki védelem alatt áll, és 2022 óta több ütemben zajlik a belvárosi szakaszának jókarbantartása, amelynek műszaki ellenőri feladatait látom el.
Miért épült a Kőfal?
A fal az egykori Hód-tó partvonalát követi, a Bocskai utcától a Tarján végéig. Építését 1879. június 4-én kezdték Klein Sámuel építész vállalkozásában, Kovács Sándor és Sulyok Pál kőműves vállalkozókkal, és 1881-ben fejeződött be. A téglát a Kovács-téglagyárban gyártották. (Forrás: Wikipédia)
Mit jelent a jókarbantartás egy műemléknél?
A mintegy 3 kilométer hosszú falból a belvárosi, körülbelül 1,2 kilométeres szakasz újul meg, több ütemben. A munka a növényzet eltávolításával kezdődik: a falba kapaszkodó gyökerek a téglaszerkezetet feszítik szét, így ez nem esztétikai, hanem állagvédelmi kérdés.
Ezt követi a felület tisztítása, csiszolása, a hiányzó és mállott téglák pótlása, majd a védőkezelés. Műemléknél a cél soha nem az „újszerű” látvány: a beavatkozás akkor jó, ha az eredeti anyaghasználat és felületi karakter megmarad.
Miért fontos a műszaki ellenőr?
A műszaki ellenőr feladata, hogy a kivitelezés a tervek és a műemléki előírások szerint készüljön el, és hogy a felmerülő kérdésekre a helyszínen, időben szülessen szakmai döntés. Egy műemléknél ez különösen igaz: az anyagválasztás, a habarcs összetétele vagy egy javítási részletmegoldás évtizedekre meghatározza az épület állapotát.
„A műemléki értéket tisztelem és igyekszem egy épülethez úgy hozzányúlni, hogy azzal ne elvegyek, hanem hasznosan hozzátegyek.”
Ha műemléki vagy helyi védett ingatlan felújítását tervezi, és műszaki ellenőrre, tervezőre vagy előzetes szakértői átnézésre van szüksége, keressen bizalommal.